A Tepkén jártunk, Balázs meg én. Amint sétáltunk lefelé, egyszer csak nagy csörgés-zörgésre lettünk figyelmesek az úttól nem messze az avarban. Egy kis állatka játszott / vadászott nagyban. Csináltunk temérdek képet, ez lett a legjobb. :-) Amikor megunta a velünk való szemezést, meg az avar feltúrását, és felszaladt a fára, mi is odébb álltunk, s miközben elmentünk a "játszótere" mellett, gombaillat csapta meg az orrunkat. Hogy nyest volt-e, vagy nyuszt, esetleg valami más - nem tudjuk. De csak mi ketten láttuk. Az élet apró öröme... :-)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.